A vizsgálat során a hasi szervek közül a máj, az epeutak, epehólyag, a hasnyálmirigy, a lép, hasi nyirokcsomók, vesék és mellékvesék, a hasi aorta, húgyhólyag, valamint a kismedencében elhelyezkedő női- és férfi nemi szervek áttekintése történik. A gyomor és bélrendszer levegőtartalmuk miatt csak korlátozott mértékben vizsgálhatók.
Teljes értékű hasi vizsgálat csak éhgyomorra végezhető. Étkezés után az epehólyag összehúzódik, így nem vizsgálható, a belekben pedig gázok képződnek, amiről az ultrahang teljes mértékben visszaverődik, a gázzal telt belek mögötti területek láthatatlanná válnak.
A kismedencei szervek vizsgálatához elengedhetetlen a jól telt húgyhólyag. Optimális, ha a páciens a vizsgálatot megelőző 6 órában nem eszik, folyadékot pedig csak szénsavmentes vizet fogyaszt. A kávé, tej, joghurt stb. szintén kerülendő.
Cukorbeteg páciensek kérjék ki kezelőorvosuk tanácsát, illetve az időpontkérésnél jelezzék betegségüket, hogy számukra a legmegfelelőbb időpontot, illetve étkezési tanácsokat tudjunk adni.
A vizsgálat során a pajzsmirigylebenyek nagyságának mérése, a mirigyállomány szerkezeti megítélése történik, kiegészítve a pajzsmirigy vérellátásának színes Doppler vizsgálatával.
A nagy nyálmirigyek közül az áll alatti, és a fültőmirigy vizsgálata, valamint a nyaki nyirokcsomó területek vizsgálata történik. Nem igényel semmilyen előkészítést.
A nyaki erek ultrahangvizsgálata az utóbbi időben szűrővizsgálattá vált a magas vérnyomással, szív- és keringési problémákkal kezelt betegek részére. A nagyfelbontású vizsgálófej segítségével a nyakon futó, központi idegrendszert ellátó nagy erek részletgazdag vizsgálatát jelenti, mely során az ér belső falának állapota, esetleges felrakódások, meszesedések jelenléte, a véráramlás iránya, sebessége és az esetleges szűkületek, elzáródások ábrázolhatók.
Az érrendszer két leggyakoribb megbetegedése az artériás érelmeszesedés és a vénás thrombosis. Mindkettő az adott érszakasz szűkületével és esetleges elzáródásával jár.
Az artériák ultrahangvizsgálatával már minimális érbelhártya-megvastagodás és egészen kicsi meszesedések is kimutathatók. Amennyiben ezek az ér keresztmetszetének csökkenését okozzák, úgy pontosan megállapítható a szűkület helye, kiterjedése, százalékos mértéke. Dokumentálható a szűkületben, illetve környezetében a véráramlás jellegének és sebességének eltérése, súlyos esetben az áramlás teljes hiánya is. Más esetben az artéria kóros tágulatának (aneurysma), valamint sérülés vagy beavatkozást követő vérömleny kimutatására és ellenőrzésére használható.
A vénás szakaszon a thrombosis kimutatásában van nagy jelentősége (embóliaforrás), de fontos szerepet tölt be krónikus vénás keringési elégtelenség esetén a vénabillentyű-elégtelenség és a thrombosis utáni elváltozások tisztázásában, valamint a visszértágulatok és a visszerek felületes gyulladásos folyamatainak diagnosztizálásában is.